MŰSZEREK

Az elektroncső és a katódsugárcső feltalálása után indult meg az elektronikus műszerek fejlődése a XX. században. A magyar műszerfejlesztés és gyártás megszervezésében fontos szerepe volt Kolos Richárdnak (1904–1969) aki a Műegyetemen 1927-ben gépészmérnökként végzett. A Siemens különböző részlegeinél szerzett finommechanikai, műszeres, szervezési és vezetési gyakorlatot. 1949-ben megbízták az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára (EKM) megszervezésével, ahol főmérnökként dolgozott. Javaslatára hozták létre az Állami Műszaki Főiskolán 1949-ben a Műszertagozatot, majd 1950-ben kinevezték az ekkor megalakított „Műszeripari Központ” igazgatóhelyettesévé. 1954 és 1962 között a Kohó- és Gépipari Minisztériumban a műszerügyekért felelős miniszterhelyettes volt, nevéhez kapcsolódik az EKM, MMG, EMG, MIKI, Labor-MIM, METRIPOND, Kalibergyár, MEDICOR, MKKL létrejötte. Ő hozta létre a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán a Műszerszakot, valamint a Műszer és Finommechanika Tanszéket, ez utóbbinak 1954 és 1967 között vezetője is volt.

A magyar elektronikus műszergyártás az ORION Rádió-gyárban indult el. Az ORION-ból vált ki az EMG, amelyet 1950-ben alapítottak. Az első években híradástechnikai műszereket, szignálgenerátorokat, csővoltmérőket, egyszerű oszcilloszkópokat gyártottak. Az ipari szövetkezetek az 50-es évektől kezdve jelentős szerepet játszottak a műszergyártásban, az ipar, a mezőgazdaság és más ágazatok, például a gyógyászat műszerrel való ellátásában. A műszergyártó szövetkezetek általában egy-egy szakterületre specializálódtak. A Radelkis Szövetkezet, amely 1952-ben alakult meg és gyógyászati műszereket gyártottak. A Híradástechnikai Szövetkezetet 1951-ben hozták létre televíziós mérő és vizsgáló műszerek, stúdió és ipari televízió-rendszerek és berendezések fejlesztésére, telepítésére. A fejlesztők közül Köveskúti Lajos és Koller László nevét kell kiemelnünk. Még több írásos anyag! 

Az alábbiakban, a legismertebb első hazai elektronikus műszereket mutatom be, amelyek a mai napig működőképesek. Természetesen ezek a darabok ma már csak múzeumokban láthatók. Egykor sokan örülhettek, hogy ilyen modern elektronikus műszerekkel dolgozhattak. A hazai rádiógyártásban, nélkülözhetetlenek voltak az 1950-es évek elején. Természetesen ezek előtt is voltak analóg műszerek, ezekből is néhány érdekes darabot bemutatunk.

 

Zsebóra méretű voltmérő 1926	Excelsiorwerk Voltmérő 1928	Radio Voltmeter 1929

EKA voltmérő 1930	Zwar voltmérő 1930	Baduf Voltmérő 1930

Neuberger műszer 1930	Fadobozos ampermérő 1931	Zsebvoltmérő 1931

Para-Volt Voltmérő 1932	Excelsiorwerk laborműszer 1933	Ampermérő műszer 1935

Galvanométer 1937	MAVEKA műszer 1942	ORION szigálgenerátor 1947

Zelenka-Harmaty féle szignálgenerátor 1948	Antal-féle műszer 1950	Kisipari műszer 1950

Oripons 1432B 1950	I-177B csőmérő 1951	Univerzális műszer 1952

Orivohm 1341 1954	EMG Servotest 1954	Ferisol UHF oszcillátor 1955

Univeka 144 1954	EMG 1311 1954	Multavo 1956

EMG-1163/B szignálgenerátor 1959	Univeka 147 1959	Grundig GDO, Resonanzmeter 701 1960

Grundig GDO, Resonanzmeter 709 1960	EMG-1166/B Műhely szignálgenerátor 1960	EMG-1321/C nagyfrekvenciás csővoltmérő 1960

Vecsési Elektronikai KTSZ. 1169/S mérőoszcillátor 1960	Isoleka 1960	Oripons TR-2101 1960

HTSz TR-1581/S 1960	UHF Wavemeter 1960	METRA DU10 univerzális műszer 1961

EKM ampermérő 1961	EKM UNIVO 1961	EMG-1315/F csővoltmérő 1962

TelMes, TV Voltmérő 1964	Lavo 1 1965	EAW 1967

ELKIS csíkgenerátor 1967	Ganzuniv 2 1971	TX-30 multitester 1972

Thomson-híd 1973	Vielfachmesser 4 1973	Ganzuniv 3 1982