A tudomány és technika általános fejlődése, de különösen az elektrotechnika, a rádiótechnika fejlődése az itt bemutatásra kerülő könyveken keresztül is jól látható és nyomon követhető. Érdekes megfigyelni, hogy az 1910-es és az 1920-as évek elején az egyenáramról és a váltakozó áramról, az elektromos „csengettyűkről” (csengőkről), a telefonokról írtak, később a Telefonhírmondóról és a detektoros rádiókról, a villámhárítók fontosságáról jelentek meg könyvek. Később az elektromos vezetékek tervezéséről (ebben az időben hajtják végre a villamosítást, a vidéki városok és a községek többségében ”bevezetik az áramot”), majd átdolgozzák az első érintésvédelmi előírásokat. A Kandó első jogelődje a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola, az elektrotechnika térhódítása következtében a nevét megváltoztatja Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskolára, ezzel kifejezve az elektrotechnikai irányultságot. 1926-ban megjelenik Adorján Pál könyve a „150 Rádió kapcsolás”, amelyben elsősorban detektoros és az egyszerű csöves rádiók működését írja le, valamint gyakorlati kapcsolási rajzokat ismertet. Majd Molnár János és Magyari Endre első könyvei, amelyek már a rádiózás alapjait ismertetik, elméleti és gyakorlati kérdésekre adnak válaszokat. Ebben az időben az elektrotechnikát, a rádiózás alapjait a Gépészmérnöki Kar keretében létrehozott az Elektrotechnikai tagozaton tanították (húsz évvel később, 1949-ben ez alapozza meg a Villamosmérnöki Kart). Ahogy a rádiógyártás ipari méreteket ölt, úgy a gyárak saját kiadványaikban ismertetik, népszerűsítik készülékeiket. Ebben élen járt; a Tungsram, Orion, a Standard, a Siemens, de a többi rádiógyártással foglalkozó gyárak is kiadtak időszaki kiadványokat (Lásd: Hasznos információk). Később a rádiózás elméleti kérdéseivel foglalkozó könyvek jelennek meg. Érdekes megfigyelni, hogy a rádióamatőrök milyen fontos szerepet töltenek be a kezdeti időkben. A nagyon sok írás, több könyv szerzője (pl. Jovitza György, HA5B) a rádiógyárak tervezői (pl. Vörös Rezső az Amrad vezető tervező mérnöke, később a Műegyetemi Rádió Club ügyvezető alelnöke), vezető munkatársai ebben az időben rádióamatőrök voltak. A sokak közül kiemelkedik Zelenka László „a rádiótechnika úttörője”, aki HA3O rádióamatőr hívójellel rendelkezett és tevékenyen részt vett a Műegyetemi Rádió Club munkájában. A következő évtizedekben a rádiótechnika, a rádiózás fejlődése újabb és újabb könyvek megjelenését hozzák magukkal, de megjelennek az eddig elért eredményeket összegző könyvek, valamint ismeretterjesztő könyvek is. A rádiógyűjtők számára ma is nélkülözhetetlenek Kádár Géza, Rádió vevőkészülékek kapcsolásai, de munkánkat ma is segíti Dr. Magyari Endre, Magyari Béla, Makai István, Molnár János és a többiek könyvei is. Természetesen a mostani Rádiótechnika folyóirat, a Rádiótechnika évkönyvei, a korabeli hasonló lapok, a „Magyar Rádió Újság”, a „Rádió szaklap”, a „Rádió amatőr”, a Rádió Technika, a Rádióvilág nélkülözhetetlenek a rádiózás kortörténetiségének hiteles megismeréséhez. A fejlődés mai is tart. Az újabb kori rádiózással kapcsolatos könyvek már a digitális technikáról, a Wi-Fi rádiózásról, a visszaemlékezésekről szólnak, a könyvek pedig nem papíralapon, hanem digitális, úgynevezett E-könyv (elektronikus könyv) formában lesznek elérhetők.
A könyveket az alábbi csoportosításban mutatom be.
1.Rádiókészülékek kapcsolásai könyvek
2. Rádiócső katalógusok
3. A rádiózás történeti eseményeivel kapcsolatos könyvek
4. A rádiózás műszaki-és technikai kérdéseivel foglalkozó könyvek
